Tisztelt Tenyésztőtársunk!
Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. A rendkívül ragályos betegség több, mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon.
Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette, ezért dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a járványügyi nyomozás megindítását. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében rendkívül szigorú hatósági intézkedések lépnek életbe, melyek magukba foglalják a fogékony élőállat fajok és termékeik szállításának tilalmát is.
2025. március 7-én kelt országos főállatorvosi körlevélben elrendelésre került a fogékony állatfajok (valamennyi párosujjú patás, többek között kérődző fajok, valamennyi sertésféle) harmadik országokba, illetve más tagállamba történő kiszállításának tilalma Magyarország teljes területére vonatkozóan.
Emellett Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyék területén a fogékony állatfajokra vonatkozóan 72 óráig forgalmi korlátozás van érvényben. Ezt követően a fogékony állatok azonnali vágásra történő szállítása engedélyezett, minden más célra történő mozgatás esetén a forgalmi korlátozás érvényben marad 2025. március 17-ig.
További értesítésig tilos Magyarországról szarvasmarha, juh, kecske, sertés, és egyéb párosujjú patás fajok kiszállítása!
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.
Az állomány felszámolása, a fertőzés forrásának felderítése folyamatban van. A legfontosabb, hogy minden, a betegségre fogékony faj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások betartására. Az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására, állataik megbetegedését azonnal jelentsék állatorvosuknak!
Kiemelt jelentőségű faj a szarvasmarha, mivel a vírus légúti úton történő terjedésére rendkívül fogékonyak! A szarvasmarhák többnyire aeroszolizált vírussal fertőződnek, amelyet belélegeznek. A bőr vagy nyálkahártya sérülésein keresztüli fertőződés is előfordulhat.
Szarvasmarhák esetében a lappangási idő 2-7 nap. A betegség kezdeti tünetei: láz, étvágytalanság, tejtermelés csökkenése, levertség, és nyúlós, habos nyálszivárgás. A szájnyálkahártya irritációja miatt az állatok gyakran „csámcsognak.” A 2-3. napon hólyagok jelennek meg a szájnyálkahártyán, nyelven, ajkakon, lábvégeken és tőgybimbókon, melyek 1-2 napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat, cafatolt szélű fekélyeket hagyva.
Fiatal állatokban szívizomgyulladást idézhet elő, amely hirtelen elhulláshoz vezethet. Az idősebb állatok 2-3 hét alatt általában felépülnek, de maradandó termeléscsökkenés és lábvég deformitás előfordulhat.
A fertőzés terjedhet a betegség lappangási stádiumában lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal, az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.), fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával, de szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek stb.), a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.) és az ember is, a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírus, illetve nem steril injekciós tűk stb. használata útján.
Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik.
Mivel a fertőzés könnyen és nagyon sokféleképpen képes terjedni, a hatékony védekezés érdekben a telepi személy és áruforgalmat a lehetőségek szerint minimálisra szükséges csökkenteni.
A gépek, eszközök és a személyi fertőtlenítésekre, védőöltözetekre fokozott figyelmet fordítani!
Bővebb információk az alábbi linken érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf, és a csatolt dokumentumban található.
Klinikai tünetek, a betegség felismerése
